Alapító Okirat Candela Egyesület Értékes Világunkért
ALAPSZABÁLYA

Az alapító személyek az 1989. évi II. törvény alapján egyesületet hoznak létre az alábbiak szerint.

I. Az Egyesület hivatalos megnevezése

Magyar nyelven: Candela Egyesület Értékes Világunkért
Angol nyelven: Candela Assosiation for our precious world
Rövidített neve: Candela Egyesület

II. Az Egyesület küldetése

Kulturális és természeti értékeink megőrzése és kutatása, környezettudatos nevelés.

III. Az Egyesület céljai

  1. A természetjárás népszerűsítése, természetjáró ismeretek terjesztése.
  2. A környezet- és természetvédelmi ismeretek terjesztése.
  3. Az egyének, közösségek, szervezetek környezeti felelősségének környezettudatosságának növelése.
  4. Hálózat kiépítése a hasonló célokért tevékenykedő hazai és külföldi (főként határon túli magyar) társadalmi és gazdasági szervezetek részvételével, külföldi tapasztalatok hasznosítása.
  5. Fenntartható életformák és fogyasztási szokások kutatása, kialakítása, népszerűsítése.
  6. A környezeti elemek és természeti erőforrások megóvása.
  7. Kulturális értékeink kutatása, megőrzése.
  8. Épített környezetünk megóvása, felújítása.
  9. Erdei iskolák szervezése és üzemeltetése.
  10. Fotókiállítások, vándorkiállítások szervezése.
  11. Tudományos kutatások, expedíciók szervezése és támogatása.
  12. Közreműködés a műemlékvédelemben.

Ezen célok megvalósításáért kifejtett közhasznú tevékenységek az 1997. évi CLVI. tv. 26. § c, pontja szerint:

  • tudományos tevékenység, kutatás (3.)
  • nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés (4.)
  • természetvédelem, állatvédelem (8.)
  • környezetvédelem (9.)
  • a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység (13.)

Az egyesület nem nyereségorientált szervezet, munkáját politikai megfontolásoktól, pártoktól és gazdasági irányzatoktól függetlenül végzi, közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, országgyűlési képviselői, megyei (fővárosi) önkormányzati választáson jelöltet nem állít.

A közhasznú szolgáltatásokból a tagokon kívül -a működési szabályzatban meghatározott feltételek szerint- más is részesülhet. Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdeké azokat nem veszélyeztetve végez. A gazdálkodás során elért eredményt nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységekre fordítja.

IV. Egyesület adatai

Az egyesület székhelye: 2119 Pécel, Mikszáth u. 10. Az alapítás éve: 2006.

VI. Az Egyesület tagsága

Az egyesületi tagság formái: alapító tag, rendes tag, társult tag, tiszteletbeli tag.

Alapító tag csak olyan természetes személy lehet, aki az egyesület létrehozásában közreműködik, valamint erkölcsileg és anyagilag támogatja az egyesület működését.

Rendes tag csak természetes személy lehet. Jogai megegyeznek az alapító tagok jogai ugyanakkor tagságának fenntartására évenként nyilatkozni köteles.

Társult tag lehet természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. A társult tag tanácskozási joggal vehet részt a közgyűlésen. Igénybe veheti az egyesület szolgáltatásait, tagdíjat fizet, ugyanakkor aktív és passzív szavazati joggal nem rendelkezik. Tagságának fenntartásáról évente nyilatkozni köteles.

Tiszteletbeli tag az a természetes személy lehet, aki az egyesület céljaival megegyező tevékenységet végez, és kiemelkedő munkája alapján az egyesület elnökségének javaslatára az egyesület közgyűlése egyhangúlag megválasztja. A tiszteletbeli tag tagdíjat nem fizet, jogai és kötelezettségei egyebekben megegyeznek a rendes tagok jogaival és kötelezettségeivel. Tagsága határozatlan időre szól.

VI. A tagsági viszony

1. A tagfelvételről a rendes tag-jelölt és a társult-tag jelölt kérésére a határozatképes elnökség dönt egyszerű szótöbbséggel. Elutasítás esetén a közgyűléshez lehet fordulni 30 napon belül A fellebbezésről egyszerű szótöbbséggel a közgyűlés dönt.

2. A tagsági viszony megszűnik:
  • tag önkéntes kilépésévei, amit írásban lehet bejelenteni a vezetőségnek, vagy szóban közgyűlésnek,
  • amennyiben a társult tag január 30-ig az elnökséghez nem nyújtja be a tag meghosszabbításáról szóló írásbeli nyilatkozatát,
  • a tag halálával vagy felszámolásával, - a tag etikai vagy szakmai vétség miatti kizárásával,
  • törléssel, ha a tag a félévesnél hosszabb tagdíjfizetési hátralékát írásbeli felszólítás ellenére 30 napon belül nem rendezi.

A tagot a kilátásba helyezett kizárásról az ok megnevezése mellett írásban értesíteni kell. Lehetőséget kell biztosítani számára, hogy véleményét az elnökségnek előadhassa és csak követheti az elnökség kizáró határozata.

3. A kizárási határozat ellen a tag a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül közgyűléshez fellebbezést terjeszthet elő. A közgyűlés a soron következő ülésén köteles: és az elnökség indokait meghallgatni, és döntést hozni.

VII. A tagok jogai és kötelességei

1. A tagok jogosultak:

  • közreműködni a feladatok meghatározásában, végrehajtásában és a megvalósulás ellenőrzésében,
  • részt venni az egyesület rendezvényein,
  • az egyesület működésére, gazdálkodására vonatkozó javaslattal, bejelentéssel fordulni a közgyűléshez, az elnökséghez, az elnökhöz,
  • elsőbbséggel igénybe venni az egyesület létesítményeit, szolgáltatásait, az egyesület életében - aktív és passzív szavazati joggal élni,
  • az egyesület, vagy annak bármely szerve törvénysértő határozata ellen tudomásszerzéstől számított 30 napon belül jogorvoslatért a bírósághoz fordulni.

2. A tagok kötelesek: az alapszabály rendelkezéseit, az egyesületi határozatokat maradéktalanul betartani, részt vállalni az egyesület életében és együttműködni az alapszabállyal összhangban levő feladatok végrehajtásában, az egyesület tagja -az alapító és a tiszteletbeli és a rendes tag kivételével- köteles a tagságát évente írásban megújítani, befizetni az egyesület közgyűlése által meghatározott tagdíjat.

VIII. Az Egyesület szervei és működése

Az egyesület szervei a közgyűlés és az elnökség.

1. A közgyűlés

Az egyesület legfőbb szerve a tagok összességéből álló közgyűlés.

a. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

  • az alapszabály elfogadása és módosítása,
  • titkos szavazással -a jelölőbizottság javaslata alapján- az alábbi tisztségviselők választása:
  • elnök, a titkár és további három elnökségi tag,
  • az elnökség beszámoltatása,
  • a tagdíj mértékének meghatározása, az éves költségvetés jóváhagyása,
  • a közhasznú szervezet éves beszámolójának jóváhagyása nyílt szavazással, 2/3 -os többséggel,
  • a közhasznúsági jelentés elfogadása nyílt szavazással 2/3 -os többséggel,
  • döntés alapítvány vagy gazdasági társaság létrehozásáról, illetve ezekbe való belépésről, határozathozatal más társadalmi szervezettel történő egyesülésről vagy az egyesület feloszlatásáról titkos szavazással, 2/3 -os szótöbbséggel,
  • az éves cselekvési program elfogadása,
  • a szervezeti és működési szabályzat elfogadása és módosítása,
  • a saját ügyrend meghatározása (levezető elnök, napirend, szavazás rendje, stb).

b. A közgyűlés összehívása és határozatképessége:

A közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni. A közgyűlést az elnökség hívja össze. A közgyűlésre az egyesület tagjait a javasolt napirend feltüntetésével írásban kell meghívni. A meghívót a közgyűlés napja előtt legalább 8 nappal kézbesíteni kell. A közgyűlést össze kell hívni, ha a tagság legalább 1/3 -a az ok és a cél megjelölésével kéri. A közgyűlés határozatképes, ha az egyesület tagjainak több mint a fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az emiatt legfeljebb 30 napon belül összehívott közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben összeül. A határozatképtelen közgyűlés az eddig megjelölt feltételek esetén is csak akkor válik határozatképessé, ha erre a tagok figyelmét a meghívóban előre felhívják. A közgyűlésen olyan indítványok tárgyalhatók, amelyek a közgyűlés előtt legalább egy nappal az egyesület elnökéhez beérkeztek. A közgyűlésen résztvevők egyszerű szótöbbséggel további indítványok napirendre tűzését határozhatják el. A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve ha jogszabály vagy a jelen alapszabály másként rendelkezik.

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni.

2. Az elnökség

Az egyesület vezető szerve az elnökség.

Az elnökség tagjai az elnök a titkár és a további három elnökségi tag.

Az elnökség feladatai, hatásköre: - a közgyűlés előkészítése, összehívása,

  • az egyesület tevékenységének szervezése,
  • gazdálkodás az éves költségvetésben részére megállapított kereteken belül,
  • kapcsolattartás más társadalmi szervezetekkel,
  • döntés tagfelvételről és kizárásról,
  • a szervezeti, működési és pénzügyi szabályzat kidolgozása, a tisztségviselők beszámoltatása.

Az elnökség félévente legalább egyszer ülésezik. Az elnökséget az elnök, annak akadályoztatása esetén bármely másik elnökségi tag hívja össze. A javasolt napirendet tartalmazó meghívót az ülés előtt legalább 8 nappal kell kézbesíteni.

Az elnökség határozatképes, ha az elnök, vagy a titkár jelen van és további három elnök tag. Az elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök, távolléte esetén a titkár szavazata dönt. Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni.

Az elnökség felelős a levelezésért, a jegyzőkönyvek elkészítéséért, a nyilvánossággal való kapcsolatok ápolásáért, amennyiben ezekkel a feladatokkal az elnökség más tagot nem bíz meg.

Az elnökség felelős az egyesület gazdálkodásának szabályosságáért. Elkészíti a költségvetési tervezetet és az éves beszámolót, melyek az elnökség jóváhagyásával terjeszthető közgyűlés elé.

3. Az elnökségi tagok feladatai

Az elnökség kollektív vezetési szerv, tagjai együttesen viselik a felelősséget az egyesület működéséért.

Az elnök vagy a titkár hívja össze és vezeti az elnökségi ülést, valamint gondoskodik a határozatok végrehajtásáról. Ellátja az egyesület képviseletét. Az elnökségnek és a közgyűlésnek tartozik felelősséggel.

A további elnökségi tagok a közgyűlés és az elnökség által rájuk ruházott feladatokat látják el. Részt vesznek az elnökségi döntésekben. A közgyűlés és az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott a létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. Ha a közhasznú szervezet éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, a vezető szervtől elkülönült felügyelő szerv létrehozása akkor is kötelező, ha ilyen kötelezettség jogszabálynál fogva egyébként nem áll fenn.

Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a) a vezető szerv elnöke vagy tagja,

b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -,

az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

A felügyelő szerv ügyrendjét maga állapítja meg.

A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be -annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

A közhasznú szervezet elnöke köteles gondoskodni

a) olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a vezetőszerv és a közgyűlés döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható,

b) a vezetőszerv és a közgyűlés döntéseinek az érintettekkel való közléséről, illetve nyilvánosságra hozataláról,

c) a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés lehetőségéről,

d) a közhasznú szervezet működésének, a szolgáltatás igénybevétel módjának, beszámolóinak nyilvánosságáról.

Az elnökség és a közgyűlés döntéseiről az érintetteket írásban értesíti.

Az elnökségi és a közgyűlési döntésekről a nyilvánosságot a székhelyén kifüggesztett tájékoztatók útján értesíti.

Az egyesület a működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az igénylővel egyeztetett időpontban az igény felmerülést követő 10 napon belül az egyesület székhelyén enged betekintést. A szolgáltatások igénybevétele módjáról a székhelyén történő kifüggesztéssel, a beszámolóinak nyilvánosságáról a weboldalán történő megjelentetéssel gondoskodik.

A közhasznú szervezet köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni.

A közhasznúsági jelentés elfogadása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.

A közhasznú szervezet éves beszámolóját és a közhasznúsági jelentést az elnökség készíti el.A közgyűlés és az elnökség ülései nyilvánosak. A tagok szótöbbséggel hozott határozattal a nyilvánosságot kizárhatják, ha valamely egyesületi tag jogos magánérdekének védelme vagy a közérdek ezt szükségessé teszi.

IX. Megszűnés

Az egyesület megszűnik, ha: a feloszlást a határozatképes közgyűlés titkos szavazással 2/3 -os többséggel kimondja, más szervezettel való egyesülést a közgyűlés titkos szavazással 2/3 -os többséggel elhatároz, a bíróság feloszlatja, vagy megszűnését megállapítja, a tagok száma 10 fő alá csökken. A közgyűlés megszűnésre vonatkozó határozatát elnökségi indítványra hozhatja.

X. Az egyesület vagyona

1. Készpénzvagyon:

  • a tagok által fizetett tagdíjak,
  • támogatások, vagy ajándékozás címén juttatott pénzösszeg,
  • rendezvényekből, kiadványokból származó bevétel,
  • pályázat útján nyert összegek,
  • egyéb bevételek.

2. A egyesület pénzkövetelései (kintlévőségek).

3. Egyéb vagyon:

Leltárban nyilvántartott berendezések, felszerelések, könyvek, képek, stb, anyagszámadásban nyilvántartott nyomtatványok, kiadványok, ingatlanok. Az egyesület vagyonával, önállóan, a pénzügyi jogszabályoknak megfelelően köteles gazdálkodni. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. Az egyesület tagjai az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

Megszűnése esetén a egyesület vagyonáról a közgyűlés dönt.

XI. Záró rendelkezések

Az egyesületet a 2006. június 30-án tartott alakuló közgyűlés jegyzőkönyve szerint, annak a mellékletében felsorolt alapító tagok hozták létre. Az egyesület a bíróság nyilvántartásba vételével jogi személy. Az alapszabályban nem rendezett kérdésekben az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv.-t, valamint a Polgári Törvénykönyvet kell irányadónak tekinteni. Budapest, 2006. június 30.
Záradék: jelen alapszabály megegyezik a közgyűlés által elfogadottal.

Budapest, 2006. június 30.

Az alapító okirat letöltése PDF formátumban: Candela_alapito_okirat.pdf - 160 KB
A megtekintéshez szükséges program letöltése: Adobe Acrobat Reader